Robotok mint kulturális értékhordozók

Social share

Pfluger Tímea, az ELTE kulturális antropológia mesterszakának hallgatója a robotika és a kultúra kapcsolatát kutatja. Cégünk szakértőivel végzett mélyinterjút a hazai robotikai iparág és szakma mélyebb megismerése érdekében. Cserébe felkértük Tímeát, hogy egy blogbejegyzésben mutassa be tudományos munkáját olvasóinknak is. Kutatásának talán legfőbb kérdései: vajon integrálhatóak-e a robotok a magyar társadalomba? Értelmezhetők-e a robotok mint kulturális értékhordozók?

Fából készült játékrobot fekete háttér előtt

A robotok megítélése függ az adott közösségtől

Az utóbbi évtizedben a különböző technológiai fejlesztések kapcsán, mint amilyen a digitalizáció, az automatizáció vagy éppen a robotizáció, több elmélet is született arról, hogy a velük járó változások milyen mértékben fogják átalakítani életünket.

A pozitív várakozások szerint ezek a fejlesztések segíthetnek növelni a gazdasági teljesítményt, valamint új munkahelyeket és jobb életkörülményeket teremthetnek, míg a negatív feltételezések a gépek és a mesterséges intelligencia előretörésével az emberek munkanélkülivé és feleslegessé válását vizionálják (Andor, 2018:48-49, 51).

Antropológiai nézőpontból viszont nem az az érdekes, hogy a szembenálló felek közül melyiknek van igaza, hanem, hogy az adott felek miért gondolkodnak úgy a témáról, ahogy, és emögött milyen kulturális okok húzódhatnak meg.

A kulturális antropológia tudománya egy adott közösség tevékenységeivel, meggyőződéseivel, továbbá kognitív és társadalmi szerveződéseivel foglalkozik, valamint az ezekkel kapcsolatos miértekre keresi a választ.

Mivel a technológiai forradalomhoz való hozzáállás és a velük kapcsolatos entitások – jelen esetben robotok – megítélése nagymértékben függhet az adott közösségtől, amelyben ezek a jelenségek vagy tárgyak létrejönnek, illetve használatba kerülnek, érdemes lehet megfigyelni e csoportok kulturális, társadalmi és gazdasági hátterét.

Példának okáért több technológiai történész és irodalomtudós is rámutatott már, hogy az európai, ill. amerikai társadalmakban a robotokat sok esetben természetellenesnek és fenyegetőnek ábrázolták és ábrázolják még ma is, míg a japánok elsősorban pozitív és segítő szerepekben jelenítik meg őket, a tárgyalt ábrázolási módok pedig erőteljesen befolyásolják az emberek körében kialakított „robot-képet” (Robertson, 2018:15).

Ezek a források többek között lehetnek irodalmi művek, képregények, televíziós műsorok, vallási tanítások, vagy akár mítoszok. Továbbá azt, hogy milyen mértékben fejlődik egy-egy típusú technológia és az emberek mennyire képesek befogadni azt, jelentősen meghatározhatja a politikai, a gazdasági, vagy a vallási szféra is.

Ezenfelül egy adott kultúra nemcsak a robotok megítélését, hanem designját és a nekik szánt feladatokat is megszabhatja, a technológia pedig ezzel párhuzamosan hathat a normákra és az értékrendre. Tehát a robotok nem csak egy adott tervező vagy egy vállalat, hanem egy meghatározott társadalom produktumai, illetve alakítói is.

A magyar robotikai szférát vizsgálom

Mikor robotikailag fejlett országokról beszélünk, feltételezhetően Magyarország nem lesz az első nemzetek között, akiket megemlítenénk. Ugyanakkor a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) statisztikai adatai alapján 2018-ban tízezer munkavállalóra 84 robot jutott hazánkban, míg 2010-ben ugyanennyi emberre csak 18 (IFR, 2019).

Vagyis az automatizáció mértéke évről-évre rohamosan növekszik, habár a fenti számok inkább az ipari robotikai szféra fejlődését tükrözik. Humanoid robotokkal viszonylag még mindig ritkán találkozhatunk Magyarországon, de elvétve egyre több fejlesztésről hallhatunk ezen a téren is.

Erre többek között remek példa a SoftBank Robotics által gyártott, és a Netlife Robotics fejlesztése alatt álló Pepper is.

Pfluger Tímea Pepper nevű humanoid robotunkkal.
A blogbejegyzés szerzője, Pfluger Tímea és Pepper robot

A robotok mint kulturális értékhordozók

Társadalomtudományi szempontból a humanoid robotok kifejezetten érdekesek lehetnek, ugyanis több tanulmány kimutatta, hogy az emberi hasonlóság mértéke jelentősen befolyásolja az emberek robotokkal szemben támasztott elvárásait – legfőképpen szociális helyzetekben (Hegel, 2012:469). Vagyis minél emberibb egy robot, annál inkább emberibb jellemzőket tulajdonítunk neki.

Emellett egy robot, akárcsak bármilyen ember által készített tárgy vagy entitás, kulturális értékekkel van felruházva, így hajlamos tükrözni a vállalati, a közösségi, az állami és egyéb kulturális ideológiákat, valamint az adott társadalomban uralkodó domináns sztereotípiákat.

Ezek a kulturális jegyek egy humanoid esetében megnyilvánulhatnak a robot formájában, magasságában, színében, arcvonásaiban, a neki tulajdonított társadalmi szerepekben, sőt az őt illető megnevezésekben is. Külsőségek szempontjából, többek között adhatunk neki nemet, kort, társadalmi osztályt, vagy akár nemzetiséget.

Például a nemekkel felruházott humanoidok megerősíthetik, vagy éppen megkérdőjelezhetik a már jelenlévő társadalmi normákat és ideálokat, ehhez pedig hozzájárul különböző szerepekben való elhelyezésük is. 

Hiszen, ha egy bizonyos nemmel rendelkező robotot egy bizonyos munkakörben foglalkoztatunk, azzal sokat elárulhatunk kulturális örökségünkről, értékrendünkről és a társadalmunkban uralkodó szociális szerepkörök struktúrájáról.

Illetve ha egy robotot bizonyos típusú arcvonásokkal látunk el – pl. mint amilyenek a nagy szemek – esztétikai értékrendünkről, és egyéb preferenciáinkról is információkat közölhetünk. Vagyis egy robot egyfajta kulturális szimbólumként, illetve értékhordozóként is felfogható.

Mivel egy robot képességeinek megítélésekor a leginkább látható és legkönnyebben hozzáférhető információforrás az adott „termék” fizikai megjelenése, a robottervezők és fejlesztők számára kifejezetten fontos lehet, hogy a robotok designját megfelelően hangolják össze szerepköreikkel, figyelembe véve a kulturális befolyásokat.

Például külső jellemzőinek – mint amilyen a magasság vagy az arcforma – tudatos kialakításával akár tompíthatják is az emberek körében esetlegesen jelenlévő félelmeket. Hiszen egy robot külső megjelenése hatást gyakorolhat a felhasználó elvárásaira és értékeléseire az adott robot viselkedéséről, képességeiről, és feladatairól.

Kutatásom főbb kérdései

Ebből kifolyólag a magyar robotikai szféra antropológiai vizsgálata során többek között a következő kérdések lehetnek érdekesek:

Milyen robotokkal kapcsolatos elképzelésekkel találkozhatunk a magyar emberek körében, és ezek milyen kulturális, társadalmi vagy gazdasági okokra vezethetők vissza? Hogyan hatnak ezek a meggyőződések a robotikai fejlesztésekre?

Milyen mértékben támogatott a robotikai szféra Magyarországon? Milyen kulturális tényezők befolyásolhatják a robotikai szakembereket az előállítási és fejlesztési folyamat során? Milyen kulturális értékekkel ruházható fel egy robot? Illetve, milyen külső tulajdonságok és viselkedési jellemzők járulhatnak hozzá elfogadásukhoz vagy éppen elutasításukhoz?

Mivel az alkotót és a befogadót rengeteg kulturális hatás és norma befolyásolja a készítési és a percepció folyamata során, a jelenleg is zajló kutatásomban ezeknek a hatásoknak a feltárására kívánok törekedni.

Vajon integrálhatóak-e a humanoidok a mai magyar társadalomba?


Felhasznált források:
Andor L., 2018,  A digitalizáció és a munka világa : mi várható a robotforradalom után?, In.: Magyar tudomány 179. évf. 1. sz., p. 47-54.
Hegel, F., 2012, Effects of a Robot’s Aesthetic Design on the Attribution of Social Capabilities, 2012 IEEE RO-MAN: The 21st IEEE International Symposium on Robot and Human Interactive Communication. September 9-13, 2012. Paris, France.
International Federation of Robotics, 2019, World Robotics 2019 edition, IFR. Elérhető az interneten: https://ifr.org/free-downloads/ (2020.09.11.)
Robertson, J., 2018, Robo Sapiens Japanicus: Robots, Gender, Family, and The Japanese Nation, University of California Press