Szociális robotok az ember szolgálatában
A World Economic Forum (Világgazdasági Fórum) még 2019-ben tartott kutatást, amely során a világ vezető tech szakértőit kérdezték az innovációval kapcsolatban. Meg kellett határozniuk az év top 10 műszaki vívmányát. A szociális robotok a megtisztelő 2. helyet kapták.
De vajon miért foglalkozik cégünk ezzel a kérdéssel? Azért, mert az általunk forgalmazott és továbbfejlesztett Pepper robot szintén szociális robot.
A szociális robotokat kifejezetten arra tervezték, hogy emberekkel lépjenek kapcsolatba társadalmilag, kulturálisan elfogadható normarendszernek megfelelően. Ez a kapcsolat lehet szórakoztatás, oktatás és akár terápia is.
Az ember-robot kapcsolat világszerte sokakat foglalkoztat, nemcsak robotikai, hanem más területen dolgozó tudósokat is.
Ebben a blogban olyan projekteket mutatunk be, amelyek a szociális robotok felhasználásával foglalkoznak.
Nézzük meg először a CARESSES projektet, amely Pepper robothoz is kötődik.
Szociális robotok és a CARESSES projekt
A CARESSES egy európai-japán együttműködés, amelyet az Európa Tanács kezdeményezett. Egyetemek és robotikai cégek is részt vesznek benne. A Softbank Robotics, Pepper robot gyártója szintén tag.
A cél olyan szociális robotok fejlesztése, melyek képesek az idősebbekkel foglalkozni, törődni. Mindezt úgy, hogy a robotok a gondozott kulturájának megfelelően viselkednek.
Erre a munkára nagy szükség van. Nézzük meg a következő ábrát, melyet a WHO készített:
Látható, hogy a 60 év felettiek aránya hogyan fog nőni az elkövetkezendő évtizedekben.
Nemcsak Magyarországon, hanem a világ más részein is találhatóak elöregedő társadalmak. Sajnos, sok esetben problémát okozhat az idősek ellátása, szórakoztatása. Erre nyújthatnak megoldást ezek a robotok.
Nem csak arra kell gondolni, hogy a robot teljes mértékben gondoskodik idős nagyszüleinkről, szüleinkről. Már az is nagy segítség, hogy beszélgetőpartnert, társaságot, elfoglaltságot találnak bennük a magányosak.
Pepper, mint szociális robot
Pepper robot is része a CARESSES kutatásnak. Képes felismerni bizonyos emberi érzelmeket, jó társaság, szórakoztatja az időseket. Mellkasán elhelyezett tableten filmeket, képeket tud mutatni.
A Szia, A.I.! című filmben Pepper robot éppen ilyen robotként kapott szerepet. Egy idős nagyi kissé szeszélyes robottársa lett. A film kifejezetten azzal foglalkozik, hogy vajon mennyire változtatják meg mindennapi életünket a társrobotok (egyébként a film budapesti bemutatóján mi is megjelentünk Pepperrel. Ő volt a meglepetésvendég).
Pepper nagy előnye a hangfelismerésen és beszédszintézisen alapuló ember-robot interakció. Ez azt jelenti, hogy képes beszélgetni, cégünk fejlesztéseinek köszönhetően akár magyarul is.
Emberi formája barátságos, megnyerő. Gesztikulálni is tud, és az arcfelismerés lehetővé teszi, hogy tartsa a szemkontaktust.
Ezek a tulajdonságok elképesztően emberivé teszik, bár mindvégig megmarad robotnak.
A Pepperhez hasonló robotok egészségügyi területen is megállják a helyüket.
Szociális robotok segíthetik a mentális betegségben szenvedőket
Kutatások szerint az egészségügy számára is jelentős potenciállal bírnak a szociális robotok. A Queenslandi Egyetem és az Australian Centre for Robotic Vision szakemberei azt vizsgálják, hogy vajon milyen hatással lehetnek a gépek a mentális betegségben szenvedő páciensekre.
A kutatás vezetője, dr. Nicole Robinson szerint a személyes, emberi kezelésnek vannak negatív hatásai, mint például az előítéletek vagy a megbélyegzés. Ilyenről azonban robotterápia során nem beszélhetünk.
A robotok használatának nem az orvosok kiváltása a feladata. Az ellátást teszik majd hatékonyabbá, illetve hosszú távon a költségek csökkenését is várják tőlük.
Mint minden más esetben, most is az egyszerűbb, repetitív, viszont időigényes feladatokat lehet robotizálni. A robot használata mellett az egészségügyi dolgozóknak több ideje jut a fontosabb, kreativitást igénylő feladatok elvégzésére.
A fejlesztésbe bevonják az egészségügyi szakembereket, a terapeutákat is. A várakozások szerint az elkövetkező 1-2 év során jelentős előrelépés történhet ezen a területen.
A szakemberek ebben az esetben is humanoid robotokat használnak. Van azonban olyan kutatás is, ahol az emberi külsőtől elrugaszkodnak.
Magyar kutatás az etorobotika területén
Az ELTE Etológia Tanszékén folyó etorobotikai kutatások elvetik a robotok humanoid jellegét és emberi viselkedését.
Az etorobotika fogalmát Miklósi Ádám, az MTA-ELTE Etológiai Tanszékének vezetője még 2010-ben definiálta. Az etorobotika azt vizsgálja, hogy miképpen lehet robotokat és azok szoftvereit etológiai elvek mentén kifejleszteni.
A kutatók a kutya analógiáját használják. Vallják, nem feltétlenül kell a robotnak emberszerűnek lennie ahhoz, hogy társként fogadjuk el. Sőt, sokkal inkább kötődünk hozzájuk, ha háziállatként viselkednek. A túlzott emberszerűség már ijesztő is lehet. Peppernél ez még nem áll fenn, hiszen ő teljes mértékben robotnak néz ki. Amikor viszont egy robot nagyon emberi akar lenni, bőrszerű anyag borítja, képes a mimikára, az már bizarr hatást vált ki az emberből.
Akkor mégis milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie? Nos, pontosan erre keresik a választ. Az ELTE kutatóival mi is többször találkoztunk, Pepperes rendezvényeken, illetve a Robotépítők Magyarországi Egyesületének meetupjain is.
Az egyik meetup során bemutatott robot például korong alakú volt, mint egy robotporszívó. Ugyanakkor egy „farkat” helyeztek rá a kutatók. A farokcsóválás valószínűleg egy fontos elem lehet, ezáltal a robot képes “örömet” kifejezni, mikor például a gazdája belép az ajtón. Mégsem egy robotkutyát építettek, csak egy bizonyos, kutyára jellemző viselkedésű robotot.
A blogban bemutattuk a CARESSES projektet, amelyben Pepper robot is részt vesz, egy ausztrál kutatást a robot terapeutákkal kapcsolatban, amelyben szintén részt vesz Pepper. Írtunk egy izgalmas, magyar kutatásról, amely teljesen más koncepció szerint tervezné meg a szociális robotokat és azok szoftverét.
Az biztos, hogy nemsokára más szemmel kell tekintenünk a robotokra. Legyenek humanoidok vagy korong alakúak, inkább előbb, mint utóbb hű társaink lesznek.
Források: Innovation Origins; Science Direct; Inside Digital Health; HVG Tech rovat; Qubit; Magyar Tudomány
Érdekel a robotika? Szívesen kezdenél közös robotikai projektbe? Akkor vedd fel velünk a kapcsolatot!
