Mesterséges intelligencia és etika

Robotikai szakemberekként a technológiai fejlődést alapvetően pozitívan értékeljük. Az innovációk könnyebbé teszik életünket. Gondoljunk csak a mosógépre, autóra vagy a repülőgépre. Mi több, sokkal nagyobb jólétet is eredményeznek. A különböző gyógyszereknek és orvosi innovációknak köszönhetően pedig egészségesebb és hosszabb életre is számíthatunk. Mégis, minden tudományos eredménynek vannak negatív hatásai. Ezért vizsgáljuk a mesterséges intelligencia kutatásokat az etika szempontjából.

A képen egy tábla látható, alul, bal oldalra mutató nyíl mellett a "Wrong" felirat, jobbra mutató nyíl mellett, felül a "Right" felirat. Illusztráció a mesterséges intelligencia és etika témában írt blogbejegyzéshez. Forrás: Tumisu képe a Pixabay-en.
Tumisu képe a Pixabay -en.

Etikus mesterséges intelligencia

Az etika egyrészt életmód, másrészt tudomány, a filozófia egyik ága. Arra a kérdésre próbál választ adni, hogy egy cselekvés vagy személy milyen esetben minősül jónak, értékesnek.

Vajon napjaink mesterséges intelligencia fejlesztései mikor etikusak és mikor nem?

Nézzük, milyen etikai kérdések merülnek fel az mesterséges intelligenciával kapcsolatban. A blogbejegyzés célja annak bizonyítása, hogy felelősségvállalással és tudatossággal az MI hasznos és értékes eszköze az emberiségnek.

A robotok elveszik a munkát?

Rendezvényeinken ezt a kérdést sokan felteszik nekünk. Az automatizáció azonban nem elvesz, hanem visszavesz az embertől bizonyos feladatköröket. Csak a monoton, nagy ismétlésszámú rutinfeladatokat lehet algoritmusokkal elvégeztetni. Ezeket a munkákat szoktuk “gépi” munkának is nevezni. Gondoljunk a mondásra: “dolgozik, mint a gép”. Az ilyen jellegű munkakörök ráadásul általában rosszul fizetettek. Ezekben a munkakörökben a robotok valóban el fogják venni a munkánkat.

Cserébe viszont ugyanaz a technológia számos új álláslehetőséget is teremt. Ezek gyakran még izgalmasabbak, változatosabbak is. Ugyanakkor a kormányoknak nagy felelőssége lesz, hogy a kiváltott munkaerőnek átképzési programokat szervezzen. Aki sikerrel végzi el ezeket, annak lehetősége lesz jobban fizetett, kreatívabb munkakörökben elhelyezkedni.

Az embereknek túl sok, vagy túl kevés szabadideje marad?

A 20. század során két író, Alvin Toffler és Arthur C. Clark is kifejezte félelmét, mely szerint nemsokára az emberiség az unalommal, dologtalansággal lesz kénytelen szembenézni. Jóslatuk szerint 2000-re, illetve 2001-re már jóval kevesebb munkaóra lesz a technológiai fejlődés következtében.

Ezek a jóslatok eddig nem váltak be. Szerintem a gépek nem befolyásolják a munkaórák számát. Fejlettebb eszközökkel viszont nagyobb hatékonyságot, jobb minőséget érhetünk el.

Személységi jogok veszélybe kerülhetnek?

Weizenbaum, az ELIZA program szerzője Computer Power and Human Reason (Weizenbaum, 1976) című művében foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy vajon a mesterséges intelligencia milyen hatással lesz a társadalomra. Félelme szerint ezek a technológiák a lehallgatásra, megfigyelésre adnak lehetőséget.

Ez a félelem sajnos nem alaptalan. Ugyanakkor az Uniós jogalkotók is felismerték ezt a problémát. Ők kiemelten foglalkoznak az MI szigorúbb szabályozásával.

Reméljük, megelőző jogalkotással sikerül már most elejét venni a személyiségi jogok sérülésének.

Robotok alkalmazása a hadviselésben?

Aggodalomra ad okot a robothadviselés is. Egyre több ország fejleszt ugyanis robotokat katonai célra. Ide tartoznak a drónok, harci robotok és intelligens lőszerek is. A tudósok egy része szerint mindez új fegyverkezési versenyhez vezethet.

Ezek a harci robotok gyakran fegyverrel ellátott járművek. Fegyverhasználatuk azonban nem minden esetben automatikus. Bizonyos robotoknál csak az emberi személyzet használhatja a robot fegyvereit. Mások részben vagy teljesen automatizáltak. Létezik olyan rendszer is, amelynél a robot ellenőrzi az emberi fegyverhasználatot. Ezekről, illetve a robothadviselés etikai kérdéseiről bővebben Koleszár Béla Hadmérnökben megjelent cikkében olvashatunk.

Május 16-a a békés egymás mellett élés világnapja. Ennek szellemében a Campaign to Stop Killer Robots aktivistái úgy döntöttek, hogy magyarul is közzéteszik a Human Rights Watch emberjogi szervezet jelentését. Erről bővebben: Qubit.hu. Az aktivisták a mesterséges intelligencia katonai alkalmazása ellen küzdenek.

A Netlife Robotics egyik alapelve, hogy fegyveriparban, hadászatban nem kezdünk projektet. Háborús célokra nem fejlesztünk robotokat.

A mesterséges intelligencia és a robotika sikere az emberiség végét eredményezi?

Egyesek attól tartanak, hogy egy napon a technológia eljut arra a fejlettségi szintre, ahol már képes önálló döntéseket hozni. Ekkor az emberiség ellen fordulnak, leigáznak vagy likvidálnak minket. Az elméletnek nagy irodalmi hagyományai vannak. Mary Shelley és Karol Capek mellett sci-fi filmekben is felbukkan.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a távol-keleti kultúrákban teljesen más szemmel néznek a robotokra. Ott a robot az emberiség hős megmentője, az ember hűséges barátja.

Személyes véleményem szerint ez a kérdés még inkább emberi fantázia, mely kitűnő alapja a sci-fi irodalomnak.

Konklúzióként

Láthatjuk, hogy a mesterséges intelligenciával szemben felmerülő félelmek nagy része alaptalan. Vannak, melyek inkább a fantázia szüleményei, mások pedig túlzottak.

A harcászati robotok bevetése ellen és a személyiségi jogok védelmében viszont szigorú szabályozásra van szükség.

Nézetem szerint nem a tudomány rossz. Az ember az, aki gyakran rosszul, felelőtlenül használja annak vívmányait. Az algoritmusok jelen vannak már most is mindennapi életünkben. Sőt, életünk bizonyos területein vakon rájuk bízzuk magunkat. Gondoljunk például a közlekedési lámpákra, önvezető metrószerelvényekre vagy a banki applikációkra. Gyakran már fel sem merül bennünk kétely ezekkel kapcsolatban. Ebben a pandémiás helyzetben is a digitális eszközök mentettek meg számos munkahelyet. A digitalizáció, robotika szerepe jóval nagyobb lesz a járvány után.

Cégünk elkötelezett az etikus, felelősségteljes robotika és mesterséges intelligencia mellett.

Érdeklik fejlesztéseink? Vegye fel velünk a kapcsolatot!

Kapcsolódó cikkek, tanulmányok